Csatornázás feladata és története
A csatornázás a modern városépítésnek nélkülözhetetlen és egyik legjelentősebb tényezője. A vízszolgáltatás útján a háztartásokba, üzemekbe, gyárakba vezetett tiszta vizet, felhasználása után el kell vezetni, ez a csatornázás feladata. A csatornák előbb összegyűjtik a háztartásokban keletkezett házi szennyvizeket, az ipari üzemekben az ipari szennyvizeket, majd azokat a szennyvíztisztító berendezésekbe, és utána a befogadókba vezetik.
A csatornázás további feladata a beépített területekről a csapadékvíz elvezetése. Az épülettetőkről lefolyó, az utakra hullott csapadékvizet a biztonságos közlekedés érdekében is össze kell gyűjteni és levezetni. A főváros területén az egy év alatt leesett csapadékvíz, ha ez nem kerülne elvezetésre -az utakat mintegy 1 méter magasan borítaná el.
Csatornázás feladata és története
A csatornázás így fontos egészségügyi feladatán túlmenően, a csapadékvizek elvezetésével is segíti a közforgalmat és óvja az épületeket a víz romboló hatásától, leszállítja a talajvíz szintjét, a pincék, lakások nyirkosodását csökkenti.
A csatornázásnak, közegészségügyi feladatán kívül környezetvédelmi, vízkészlet-gazdálkodási, városképi, kényelmi és termelési jelentősége is van. A szennyes csapadékvizek összegyűjtésével, tisztításával lehetővé válik a vizek további hasznosítása az ipar és a mezőgazdaság számára. Termelési szempontból a házi szennyvizeket öntözésre lehet használni, az ipari szennyvizekből pedig értékes anyagokat lehet visszanyerni.
Városok népességének rohamos fejlődése vízfogyasztás ugrásszerű növekedése is nagyban hozzájárult mai csatornahálózatunk fejlődéséhez.
A lakosság, a dolgozók egészségvédelmét, kényelmét, döntően a szennyvizek elvezetése szolgálja. A csapadékvíz elvezetése csak a közúti forgalmat segíti, esztétikai célokat szolgál, ezért a lakosság ellátottságának vizsgálata során csak a szennyvízcsatornával ellátott területen lakók számát vesszük figyelembe. A városi lakosság ellátottsági foka a fővárosban a legmagasabb, a legalacsonyabb a járási jogú városokban.
A Nemzeti Szennyvíz elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program szerint a háztartások mintegy 60 százalékos csatornázottsági aránya 87 százalékra nő 2015-re.
A megvalósítás költsége 953 milliárd forint. Más bontásban: a hátralévő fejlesztésekből 700 milliárd forint a csatornázás és 252,6 milliárd forint a szennyvíztisztítás tervezett költsége. Összegezve: a 2002. december 31-i 56 százalékos csatornázottsági arány a program 2015-ös teljesítése után 86,9 százalékra nő.